A medence vizének fertőtlenítése a vízbe került szerves anyagok, baktériumok, gombák elpusztítását célozza.
A klóros vízfertőtlenítő eljárásnál a fertőtlenítő hatást uszodavegyszerekkel érjük el, melyeknek hatóanyaga lehet (klór, bróm, jód, stb.).
Fontos a medencevíz pH szintjének beállítása, mert a fertőtlenítés során a víz lúgossá válik ami irritálhatja a szemet és a bőrt.
A víz semleges pH-értéke 7.0. Ezt a szintet pH- és pH+ uszodavegyszerekkel lehet beállítani.
Magasabb vagy alacsonyabb pH-érték esetén csökken a vegyszerek hatásfoka.
A legelterjedtebb eljárás a hagyományos medence tisztítás esetében a klóros fertőtlenítés.
A medence vizében rengeteg mikroorganizmus található, ha elszaporodnak, a medence vize zavarossá válik, és nagy a kockázata a vízben terjedő betegségek, fertőzések kialakulásának.
A medence vizének fertőtlenítése a kórokozók fertőzőképességének megszüntetését, szaporodásuk lassítását, elpusztítását célozza.
A frissen feltöltött medencében a klórszintet megfelelő szintre kell állítani, majd gondoskodni kell a klórtartalom folyamatos szinten tartásáról.
A medencevíz fertőtlenítését legtöbbször klórral végezzük, de vannak egyéb klórmentes fertőtlenítőszerek, alternatív vízkezelésre alkalmas eljárások.
A sós, (klórmentes) medence tisztítás folyamán sót oldunk fel a vízben nagyjából 3-4g/liter arányban.
A sóbontó elektromos áram elektrolízissel bontja szét a sóoldatot nátriumra és klórra.
Az így létrejött klórvegyület semlegesíti az algákat és baktériumokat.
A sóval kezelt medence vegyszerezése egyszerűbb. De vigyázzon! Csakis tiszta, jódmentes konyhasót (nátrium-klorid, NaCl) szabad használni!
A sóbontó eljárásnak számos előnye van. Nincs szem és bőrirritáció, környezetbarát, nem szükséges klórt adagolni a medence vizébe, valamint a só nem fogy el, csak a víz utánpótlása során kell adagolni.